2013. március 25., hétfő

Visszaszámlálás indul


Kevesebb, mint egy hónapom van hátra ebben a hihetetlen városban, úgyhogy indul a visszaszámlálás, a Marcsi ittléte alatti programok tervezgetése és az aggódás, hogy hogy suvasztok bele mindent a bőröndbe.

Csütörtökön ismét magyar estre voltunk hivatalosak. Egy felhőkarcoló lenti emeletén volt egy kiállítás, amit egy kis előadás követett (sajnos az ingyen borról lecsúsztunk, mert elfogyott, mire odaértünk). A konzul mondott egy beszédet, a kin élő magyarok és pici gyerekeik elénekelték együtt a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű nótát, majd díjátadások következtek és végül a várva várt táncshow. Az Experi Dance nevű magyar step csapat több mint egy órát táncoltak végig és egy hihetetlenül jó showt sikerült összehozniuk. A magyar történelem fontosabb epizódjait táncolták el korhű jelmezekkel, oda illő zenékkel és koreográfiákkal. A honfoglalás után megkoronázták Szent Istvánt, volt ott török hódoltság (merész volt mindezt Isztambulban előadni), középkori jelmezek, '48-as forradalom, 56-os forradalom és persze annak a leverése stb. Nagyon jól megcsinálták, minden jelenet felismerhető volt, anélkül, hogy egy szót is szóltak volna. Utána még persze elmentünk meginni egy sört a többiekkel. Kajálni is szerettünk volna, de a pincér elfelejtette a sült krumplinkat és amikor eszébe juttattuk, akkor már bezárt a konyha, úgyhogy Viktor kiharcolt pár rágcsálnivalót ingyen.





A hétvégét pedig lényegében egyáltalán nem töltöttem itthon: szombat délben elindultam itthonról. Márti kicsit túlságosan is felvette a török életérzést, ugyanis akkor indult el otthonról, amikor már rég ott kellett volna lennie a megbeszélt helyen. Ilyenkor látogatok el a Starbucksba egy kávéra, majd nézek ki a fejemből vagy igyekszem egy macskát találni (nem túl nehéz feladat), akit lehet addig simogatni. Elmentünk a besiktasi bazárba, és anyukának nagyon is jó volt a megérzése, hogy odaadta nekem a zsebpénzem már péntek délután, pedig csak hétfőn kellett volna, mondván, hogy hétvégén lehet, hogy szükségem lesz rá. Hát szükségem is volt! (Bár őszintén szólva mindegy, hogy most előbb vagy később nyúlok hozzá a kihozott pénzemhez.) Az 50 kurusos körömlakkoknak (50-60 ft) és az 5 lírás felsőknek (kb. 600 ft) természetesen most sem lehetett ellenállni. A kulináris élvezeteknek is adtunk és benyomtunk egy vöröslencse levest (mindenhol ezt árulják) meg Mártival közösen egy kebapot, majd a hatalmas szatyrainkkal, merthogy Andinak még zöldséget és gyümölcsöt is vettünk beültünk egy sörre egy másik helyre. Később lepakoltunk Andinál, még nevetgéltünk egy sört majd elindultunk Taksimba bulizni. Andi néhány kis pajtása is csatlakozott, megismerkedtünk velük is, új emberekkel is, nagyon szuper volt. Bár én már a második hely után mentem volna legszívesebben kajálni, majd aludni, mert ha ratyi a zene, akkor arra nem lehet táncolni, viszont annyira beszélgetni sem, mert minden iszonytat hangos. Úgyhogy aznap este négy helyet jártunk be, mire eljutottunk az islak hamburgeresig és kipróbálhattam a nedves hamburgert (valami szósszal van átitatva, de nagyon finom). Mártival Andinál aludtunk, ugyanis másnapra Ortaköybe terveztük a menetet, az pedig szintén az európai oldalon van, így nem kellett este még hazamászni majd vissza.

Reggeli kávé Andiéknál a tetőn (a háttérben ott van ám a tenger is)

Ettünk egy kumpirt, ami tipikusan ortaköyi étel. Egy hatalmas héjában sült krumplit töltenek meg mindennel, amit csak el lehet képzelni: virsli, sajt, káposzta, kukorica, borsó, mindenféle szósz stb. Nagyon finom volt, ezekkel a török specialitásokkal egyszerűen nem lehet betelni!




Majd beültünk még egy-egy kávéra/teára az egyik kávézóba, ahonnan a tetőterasztól vettünk egy napfürdőt.




Iszonyú hamar eltelt ez a hétvége (is) és már megint hétfő van, számolom a visszamaradt heteket és folyamatban a "hogyan tovább?" projektem is.






2 megjegyzés:

  1. "még nevetgéltünk egy sört..." - ez most csak nekem szúrt szemet, vagy az igazából "sort" akart lenni, vagy már te is ennyire ki vagy élezve az ilyen "sörös" helyzetekre?! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. bakker, ezt nem vettem észre xDDD ezek a freudi elszólások... :D

      Törlés