2013. február 25., hétfő

Első fizu


Mivel január 25-én érkeztem ide, így az anyuka minden hónap 25-én fogja ideadni a zsebpénzemet. Ma megkaptam az első fizetésem egy szép kis borítékban, amit ugyan török lírában kértem annak idején, de euróban kaptam. Semmi gond, minden 100 méteren akad egy pénzváltó, úgyhogy ez a hónap a tesztelésről fog szólni: vajon kijövök-e havi 250 euróból (az első hónap nem számít, mert ugyan volt pár egyszeri kiadás pl. telefon sim-kártya stb., viszont eleinte nem sok helyre mentem még) és amire még ennél is kíváncsibb vagyok, hogy vajon mennyit költök átlagban közlekedésre? Ugyanis Isztambulban nincs havibérlet, hanem van egy kártya, amire pénzt töltesz fel (kihelyezett automatáknál vagy kikötőkben személyesen) és minden utazáskor ezt a kártyát kell lecsipogtatni. Minden alkalomkor kijelzi, hogy mennyit vont le és hogy mennyi van még a kártyán. (Egy utazás átlagban 1.95 líra, ami kevesebb mint 1 euró.)

Amikor ma felkeltem, az anyuka közölte, hogy a gyerkőc beteg és nem megy ma oviba, úgyhogy itthon kellett vergődnünk egész álló nap. Ezt valamiért a pénteki kis szösszenetnek tudom be:

- Ma akkor nem mész úszni az ovival, ahogy tegnap este megbeszéltük, jó? Még kicsit folyik az orrod és köhécselsz, ne legyél mégjobban beteg!
(Babérlevél fancsali képet vág)
- Vagy szeretnél menni mégiscsak úszni?
- Úszni akarok menniiiiiiiiiiiii - és már bőg is.
- Hmm... Jólvan, akkor gyorsan összepakolom az úszócuccod és indulhatunk.

Úgyhogy egy kis hőemelkedés is társult a "mindent letüsszögök" és a "minden kajába beleköhögök" mellé. Ha minden igaz, holnap már megy oviba a kislány, én pedig nekiállok annak, amit most 3 hónapig Mrs. Fejkendő hiányában nekem kell elvégeznem.

Napi cicus(ok):


2 megjegyzés:

  1. Ildi, 250 euróval kijönni kijöhetsz bárhonnan, csak be ne menj sehova!:D

    VálaszTörlés
  2. Köszi a bíztatást Zsüli :P :DD

    VálaszTörlés