Nürnberg

Ha jó idő, akkor kirándulásra fel! Ezúttal Nürnberg volt az úticél: itt van a közelben és nem öntötte el az árvíz. Felültünk reggel a vonatra, majd este egy kiadós városnézés és egy kis shopping után ismét hazatértünk. Bayern tickettel csak 10 euró volt az oda-vissza jegy plusz a nürnbergi közlekedés. Úgyhogy érdemes kihasználni a lehetőséget és elnézni a környező városokba.

Kézművesek utcája rögtön az állomásnál

Természetesen tüntetésbe botlottunk: a németországi törökök tiltakoznak a törökországi helyzet, az ottani erőszak ellen

Szent Lorenz templom az óvárosi részben

A Pegnitz folyó

A néger bácsi tartja a budipapírt

Csontvázas szobor

A főtéren lévő oszlopnál hogy ha háromszor megforgatjuk a kerítésen lévő karikát, akkor szerencse fog minket érni. Persze mindenki sorba állt :)

Irány a vár!

Kilátás a várból a városra

Jobban örültünk volna, hogy ha a háttér is benne van, de már megszoktam, hogy erre senki sem képes, akit megkérünk, hogy fotózzon le minket. Amúgy meg: én, Furi és Zsu

Utcai művészet! Ki ismeri fel őket?

Mechanikus színház mozgó bábukkal és előre felvett szöveggel

Beach bar

A föld alatti mozi. A második világháborúban ledobtak ide egy bombát és a helyén keletkezett lyukat nem feltöltötték, hanem föld alatti mozit építettek belőle.

A szerelmesek lakatjai itt is megtalálhatók

Pont kifogtunk egy fesztivált

Doku-Zentrum a második világháborúról

Biergarten (még szép!)

Nürnbergi wurst nyamiii

Egy sör nem sör

Múlt héten beköszöntött a jó idő és ezzel együtt a nagy jövés-menés. Furi is visszatért Magyarországról, így nap közben hol ő jött át ebédelni, hol én mentem át hozzá sörözni, de egyik este bejártuk a környék egy részét is biciklivel. Szuper, hogy csak így át tudunk ugrani egymáshoz akár nap közben, akár este munka után.

A keddi nappal megkezdődött a minijobom is. Felregisztráltam egy oldalra, ahol takarítónőket, kutya-macska és babysittereket keresnek. Egy elvált férfi írt vissza, aki a két gyerekével él együtt. Szombaton elmentem megismerkedni vele és megnézni a házat, kedden pedig már kezdtem is a melót 10 eurós órabérrel. Két hetente fogok nála 3 órát takarítani, úgyhogy ez havi 60 eurót jelent, ami azért mindig jól jön. 

És megvoltak az első találkozások is a müncheni ellenőrökkel, ami furcsának számít, mert Németországban még soha nem találkoztam ellenőrökkel és a régóta itt élő óperek sem nagyon látták még őket. Szerdán a kislánnyal találkoztunk eggyel a buszon, meg is lepődtem, de szerencsére mindig magamnál tartom a bérletem, így nem volt gond. Nem úgy, mint csütörtökön, amikoris mentem egy másik nőhöz minijob ügyben. Végül a melóból nem lett semmi, amit nem is bántam, mert ez a nő külön be akart jelenteni, aminek én nem nagyon örültem volna, hiszen óperként már be vagyok jelentve és ha a fizetésem meghalad egy bizonyos összeget, akkor már adót kell fizetni. Viszont 9-re mentem a nő lakására, nekem pedig olyan havi bérletem van, amivel csak reggel 9 óra után lehet utazni. Amikor megvettem, még nem volt minijob a láthatáron, máskor pedig nem kell tömegközlekedésre szállnom kora reggel. Csak azt vettem észre a metrón, hogy mindenki veszi elő a pénztárcáját és pakolászik, majd megláttam a minden oldalról közelítő ellenőröket. Én is elkezdtem pakolászni, majd teljesen nyugodtan odaálltam az ajtóhoz, mint ha amúgy is leszállnék. Az volt a szerencsém, hogy az egyik ellenőrnek büntetnie kellett ("Uram, ez a jegy 2012-es"), de már mondta is a kollégának, hogy "a hölgyet még ellenőrizd már le!". Megállt a metró én pedig nyugodtan (vagyis annak mutatva magam) kisétáltam a kezemmel a bérletemmel. Ha egy fél perccel később áll meg a metró akkor biztos hogy 40 euróval csökken a pénztárcám vastagsága.

Pénteken ellátogattunk a csajokkal a Hofbräu Hausba, ami München leghíresebb sörözője illetve kajáldája. Hatalmas a benti és a kinti rész is. Iszogattunk és eszméletlen sokat röhögtünk illetve egyszer ott kell ennünk, mert hatalmas tányérokon vitték ki a jobbnál jobb kajákat az asztalokhoz, amiket a nyomi vendégek egy csomószor otthagytak majdhogynem érintetlenül.

Esti sünisimogatás

Hónapforduló

Pontosan egy hónapja vagyok itt, de persze sokkal többnek tűnik. Teljesen beilleszkedtem a családba, megszoktam az itteni életem és szereztem új barátokat, úgyhogy minden szuperül működik! :) Ez az első család, ahol tényleg szívesen maradnék még, mert a gyerekekkel kölcsönösen szeretjük egymást és nagyon jó a kapcsolatom. Amikor hétvégén nem találkozunk, utána mindig megörülnek, amikor látnak és jönnek összeölelgetni.

Ezen a hétvégén sem tartózkodtam túl sokat itthon. Szombaton elnéztünk Renivel a Kikbe és a Tedibe. Még mindig olcsóság van és még mindig bevándorlókkal vannak teli ezek az üzletek, imádom! Sikerült új esernyőt (is...) venni, ugyanis ebben a szar időben sajnos hamar szétkapja a szél mindet. Már egészen megszoktam, hogy esőben biciklizek, pedig otthon eszembe nem jutna ilyen időben felülni rá, de itt a gyerekek is biciklivel és rollerrel közlekednek, úgyhogy muszáj.

A shopping után a Nachtkantine nevű helyre mentünk meccset nézni, ahová Reni fogadó szülei már foglaltak nekünk asztalt. Ettünk egy jót és kikértük az első söröket. Persze a foci még pont annyira érdekel, mint eddig, de a hangulat fantasztikus ilyenkor! Ahányszor gólt rúgott a Bayern, felcsendült valami bajor győzedelmi nóta a bárban, nagyon jó volt! Persze nyert a Bayern Stuttgarttal szemben úgyhogy háromszoros bajnok lett, ment is az ünneplés rendesen. Egy pasi például egy szál fürdőköpenyben felállt az asztal tetejére, majd meg-meglibbent az a köpeny és előkerült az elefántos tanga. Bocsi minden női olvasótól, de mire elővettem a fényképezőt már vége volt az attrakciónak. :P

Közben Enikő is megérkezett és nagyon táncolhatnékja volt, úgyhogy belementünk, hogy maradunk, ha már úgyis egy csomó szórakozóhely van ott. Bementünk egy bárba, ahova ingyenes volt a belépés és éjfélig csak 3 euró volt egy koktél, úgyhogy kihasználtuk az alkalmat. Persze ismét a magyarok kezdték a bulit (csak a szokásos) és széttáncoltuk a lábunkat! Én fél 3-kor éreztem azt, hogy a csúcson kell abbahagyni, úgyhogy még vettünk egy sültkrumplit, elbúcsúztam a többiektől és elindultam az Ostbahnhofra. Hatalmas mákom volt, ugyanis pont jött egy éjszakai busz, ami pontosan házig vitt, így fél 4-re haza is értem.

 Sex on the Beach

A léderhózés fiúkák is kipróbálták a rúdtáncot

Másnap pedig kelés volt délelőtt, ugyanis múzeum volt betervezve. A természettudományi múzeumot (Museum Mensch und Natur) néztük meg Renivel, ahová egy euró volt a belépő. Volt ott a Föld kialakulásától kezdve, kőzeteken és ásványokon keresztül a kitömött állatokig minden. Nagyon klassz volt, mindenképp megérte elmenni!

 Az eddigi legnagyobb csigalenyomat egy kőzetben! (nagyobb volt az átmérője, mint 1 m )

 Cukorbogyó dínókák ^^

 Költöző madarok BŐRÖNDDEL! :D

Utána még elnéztünk a Marienplatzra, ahol a Bayern szurkolók ünnepelték a háromszoros bajnokokat. Hatalmas tömeg lengette a zászlókat és a sálakat az ünnepi zenékre és kicsit sem zavartatták magukat az eső miatt.

Hazatérve pedig már anyukáék is itthon voltak, beszámoltunk egymásnak a hétvégénkről és konstatáltuk, hogy az eső bekaphatja, mi akkor is jól éreztük magunkat! :P