Buga-See

Az anyuka már hetekkel ezelőtt mesélt egy tóról, ami itt van a környéken, hogy el kell oda mennem mert nagyon "cool". Nyomtatott nekem térképet gugli mapsről és berajzolta, hogyan kell biciklivel eljutni. És mivel a péntek esti babysittelésem elmaradt - amit aznap délután 5-kor közöltek... - így már nem tudtunk semmit sem tervezni aznapra, irány a Buga-tó!

Nagyon turistásnak hathattunk a kis térképpel a kezünkben, 5 percenként megálltunk, hogy ellenőrizzem, jól jövünk-e, de sikeresen odataláltunk a hatalmas parkhoz, aminek a közepén egy tó fekszik. Baromi jól ki van építve, napernyők, bódé, kis kilátó domb, minden ami kell!

És hát persze tökéletes alkalom volt, hogy felavassam az új fényképezőmet is:

Rengeteg fiatal a tó partján: zenehallgatás, rekesz sörök, tudják, hogy kell élni

De a kis minikirándulásunk legjobb része természetesen Hitler cica volt! Már odafele kiszúrtuk, de akkor nem akartunk megállni, nehogy ránk sötétedjen, de visszafele ugyanott jöttünk és szerencsére már Furinak is kiépült a macska-radarja, úgyhogy az autó alatt fetrengő cicust már messziről kiszúrtuk.

Akkora nagy dög volt, hogy Furi csak úgy tudta ölbe venni, ha én felveszem a földről és átrakom az ölébe :D

Mondanom sem kell gondolom, hogy a mai napig elkap a röhögő görcs, ha arra gondolok, hogy az ablakból kikukucskáló szomszédok mit gondolhattak: "Hát ezek honnan jöttek, hogy még nem láttak macskát?" illetve: "Mit fetrengenek azok a földön a kis Dolfival?"

Természetesen úgy gondoltuk, hogy megérdemlünk egy sört és egy Brezét (perec), úgyhogy a Furi és köztem félúton elterülő kis sörkertben pihentük ki a 30 perces bicikliút fáradalmait:

(A Deichmannban tanultak hatására a képen látható korsó már a szobám asztalán pihen)